Barlang szalmával vagy természetes dombház és szalmaház?

 

Kevésbé tudatos gondolkodásunkkal elszakadtunk a természettől, természetes környezetünktől, szinte kiváltunk belőle. Pedig a Földbolygónk részei vagyunk, ő táplál és vigyáz ránk, s ha észrevesszük, még beljebb is enged, télen meleggel, nyáron jóleső hűvös levegővel ölel körül. Ő adja a dombot, mi pedig kialakíthatjuk benne egyedi bionak is nevezhető földházunkat.

 

Nemrég láttam egy videót egy angol fiatalemberről, aki kb. egymillió forint értékű angol fontból építette meg mesébe illő öko házikójukat.

Gondoljunk csak bele: kicsit olyan érzés, mintha a természet részei lennénk, hiszen egy dombban élünk, beleolvadunk a környezetünkbe. A tetőt fű borítja, ahol télen akár még szánkózni is lehet, attól függ mekkora a domb. De ki mondhatja el magáról, hogy a saját háza tetején szánkózik, vagy akár síel, hódeszkázik, vagy nyáron kifekszik a ház tetejére napozni például? (S hogy tovább menjek, onnan ugrik fejeseket a saját tavába.)

De félre téve a viccet, sokan szeretnek erdőbe, tópartra, hegyek közé menni, nyaralni, néhány napra, hétre. Akkor meg miért ne lakhatnánk egy alapvetően természet alkotta, némi emberi tényezővel besegített öko házikóban az adott környezetben? Hiszen ez lenne a természetes.

 

S hogy a dombház passzív ház-e?

Az olcsóbb megoldás, és meleg megtartó képessége mellett, az ilyen típusú, úgynevezett dombház, önfenntartó is lehet, néhány napkollektor, napelem, és a geotermikus energia, szélkerék hasznosításával.

S hogy az embereket Magyarországon is megfogta a természetes, öko ház gondolata, bizonyítja, hogy volt már eladó dombház is a magyar ingatlan piacon.

 

 

Szalmaház

Sajnos igazi dombházat még csak képen láttam, de láttam már kör alakú szalmaházat, közösségi háznak megépítve a Pest megyei Gomba mellett található Magfalván.

A szalma, az aratás egyik terméke, minden évben újra felhasználható. Ráadásul páraáteresztő, nem gombásodik hidegben, vagy nedves, párás környezetben. Ugyanakkor széndioxid megkötő képessége is jelentős.

Felépítése pedig olcsóbb, mint egy hagyományos házé. Mivel a szalmaház jól szigetel, jóval kevesebb fűtőanyagot igényel.

Hallottam olyan felvetéseket, hátrányként említve, hogy rágcsálók, bogarak beköltözhetnek az öko szalmafalakba, de egy alaposan bevakolt, agyagozott szalmaházba, a bogarak, rágcsálók nem tudnak bejutni, s nem is szeretik a szalmát, inkább szénát esznek. (A mi házi nyulunkkal sem osztozik senki a szalmáján.)

 

 

Összefoglalva a két gondolatot:

a dombházaknak nem is feltétlenül a felépítésük, kialakításuk olcsó, hanem a fenntartásuk, a szalmaházakat pedig egyszerűbb felépíteni, s kevesebb szakember kell hozzá, de maga a fenntartása szintén jóval kevesebbe kerül, mint a hagyományos házaké.

A természetes építő anyagokat, lehetőségeket pedig keverni is lehet, hiszen régen is használtak szalmát a vályogházak falaiban, adalékanyagként például.

 

További információkat a dombházakról és a szalmaházakról itt olvashatsz:

http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-02-27_Szalmavarak_ideje.xhtml

http://www.7haz.hu/

 
 

Érdekes volt? Hasznosnak találtad?

Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre az oldal tetején lévő zöld dobozban, hogy hétről hétre értesíthessünk az egészséges táplálkozással és környezetbarát életmóddal kapcsolatos információkról, hírekről, eseményekről.