A génmódosított növények beláthatatlan következményei

A génmódosított növények beláthatatlan következményei
3.7 (73.33%) 3 votes

 

Génmódosítás

 

Élelmiszereink sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint gondolnánk! Ugyanis néhány vegyszergyártó óriáscég laboratóriumaiba vitte legfontosabb élelmiszereink alapanyagait. Kísérleteik során újfajta növényeket állítanak elő, amelyek…

 

…a természetben soha nem léteztek, pl: kukoricát, ami rovarirtót termel, szójababot, ami ellenáll a permetezőszereknek. Hogyan kerülhetjük el a génmódosított növényekből készült élelmiszereket?

 

Vajon mit is takar a génmódosítás?

Genetically Modified Organism, röviden GMO, vagyis genetikailag módosított élőlény.

A géntechnológiai eljárások során egy adott élőlénybe (növénybe) egy bármilyen fajú élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják be, és késztetik működésre. Ezáltal nem csak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési értelemben akár teljesen különböző élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok, állatok génjeit is.
 

Milyen tulajdonságokkal bírnak a génmódosított növények?

  • későn puhuló (paradicsom)
  • vírusrezisztens (paradicsom, tök)
  • későn érő (paradicsom)
  • rovarrezisztens (burgonya, gyapot, kukorica)

Pl.: Előállítottak olyan kukorica fajtákat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. A BacyllusThuringiensys (Bt) nevű talajlakó baktérium génjét építik be, ennek hatására a kukorica is olyan méreg-előanyagokat termel, mint a baktérium. Ha a moly lárvái elfogyasztják, bélrendszerükben halálos méreggé alakul át.

Pl.:A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve Kolorádó bogár (krumpli bogár) rezisztencia alakítható ki.

  • hímsteril hibrid (olajrepce, cikória)
  • gyomirtó rezisztencia(olajrepce)

Pl.: A génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi. A gazdálkodók számára ez nagyban leegyszerűsíti az olajrepce termesztést.

  • bromoxynil rezisztencia (dohány)
  • virágszín (szegfű)

 

A génmódosított kukorica, ami olyan méreganyagot termel, ami elpusztítja egy bizonyos lepkefaj hernyóit

A génmódosított kukorica, ami olyan méreganyagot termel, ami elpusztítja egy bizonyos lepkefaj hernyóit

 

Harc a vetőmagért

Jelenleg hatalmas verseny folyik  a GM növényfajták piacának megszerzéséért. Eddig nem ismert méretű tőkekoncentráció jött létre a vetőmagiparban, mely évente dollármilliókat fektet a GM (génmódosított) növények előállítására, eljárások, fajták és termékek szabadalmi védelmére és a világon történő bevezetésére.

Ennek okai:

  • a multinacionális cégek a transzgénikus növényfajta előállításának minden lépését szabadalmaztatták
  • a szabadalmak egész világra kiterjedően védettek, így a szabadalomtulajdonos engedélye nélkül nincs lehetőség hasonló GM fajta előállítására
  • a GM technológiák és GM fajták védelme és terjedése hatalmas tőkebefektetést igényel, ami csak kontinentális méretekben térül meg, így a kis nemzetek esélytelenek ebben a versenyben

 

Milyen célból kerül sor a génmanipulációra?

  • első generációs transzgénikus növények – ezen növényeknél a cégek stratégiája a mezőgazdasági termelés segítése volt. A módosítások célja a vírus-, gomba-, baktérium-, vagy rovarrezisztencia, és abiotikus (herbicid, hő, fagy, szárazság, só, nehézfém, stb.) rezisztencia kialakítása. (pl. gyapot, szója, repce, kukorica esetén)

A zöld és környezetvédő mozgalmak aktivitása és ellenállása miatt ezen fajták elterjedése sok akadályba ütközik, ezért a multik figyelme inkább a zárt rendszerben (főleg ipari feldolgozás céljára) termelhető GM növények előállítása, vagyis a második generációs transzgénikus növények felé.

  • második generációs transzgénikus növények esetében a stratégiát a speciális anyagok előállítása jelenti, gyógyszeripari, élelmiszeripari, műanyagipari felhasználásra. A módosítások célja a növények anyagcseréjének és fejlődésének módosítása és bioreaktor növények létrehozása.  Élelmiszeriparban a második generációs GM-fajták a paradicsom, a repce, a burgonya már a köztermesztésbe kerültek, azonban terjedésük lassúbb, mint az első generációs GM fajtáké.

Az ipar ígérete szerint az úgynevezett második, illetve harmadik generációs GM-növények lesznek azok, amiknek a tápértékét majd megjavítják a genetikai módosítással.

 

Mi a probléma a génmódosított növényekkel?

A genetikailag módosított növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve jelentenek kockázatot.

  • Ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a „szuper gyom” kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is kialakulhat. A növényvilág kismértékű átalakulása is kihathat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira is.

A GM növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a táplálékláncot. Ez történt az USA-ban, ahol a Bt módosított kukorica pollenje elpusztítja egy híres észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke hernyóit is.

  •  Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják.

Tény, hogy egyes időjárási viszonyok mellett a kukorica  méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet. El tudjuk képzelni, mit okoz ez a talajnak, a talajvíznek, az élővilágnak.

Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett. Pontos adatok azonban még nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

Végeztek olyan kutatást is, amely során a GM-növények által termelt mérget kimutatták az állapotos kismamák vérében és magzatukban is.

 

Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a génmódosított növényeket gyártó cégek nem csak a kutatók módszereit és eredményeit vitatják, hanem más esetekben is hatékonyan akadályozzák a független kutatások nyilvánosságra hozatalát.

 

Génmódosított növények - a jövő élelmiszerei

Génmódosított növények – a jövő élelmiszerei

 

Génmódosított élelmiszerek Magyarországon

Igaz ugyan, hogy génmódosított növényeket termeszteni nem lehet Magyarországon, de áruként, boltjainkban élelmiszerként és hazai istállókban takarmányként jelen vannak.

Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben, amelyek Magyarországra is érvényesek.

Kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevő. A jelölést kiterjesztették a fehérjét nem hordozó termékekre is (olaj, keményítő, adalékanyag, aroma stb.), azonban nem kötelező jelölni a GM takarmánnyal etetett állat húsát, tejét vagy tojását.

 

Sajnálatos tény, hogy:

a GMO-k fogyasztása egyes kísérleti állatoknál vastagbélrák kialakulásához, allergiás reakciókhoz, máj- és veseproblémákhoz, lassabb fejlődéshez vezetett, vagy felborította a máj és hasnyálmirigy működését.

Figyelem!

Minél tovább őrizzük meg a GM mentességet, annál kedvezőbb lehetőségünk van a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságára!

 

Van-e hazánkban GM összetevőt tartalmazó élelmiszer?

Zöld szervezetek találtak már a hazai polcokon olyan húskészítményeket, amelyek 3 %-nál nagyobb mennyiségben tartalmaztak génmódosított összetevőt.

A Greenpeace felmérései szerint a termékek zömén nem olvasható a “génmódosított összetevőt tartalmaz” felirat, pedig szerintük a feldolgozott húskészítmények 60 %-ában megtalálható ilyen összetevő.

Leggyakrabban a töltelékes húsáruk, kekszek, ostyák, csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM összetevőre.

 

Ha nem akarsz génmódosított élelmiszereket fogyasztani:

  • Keresd a helyi termékeket és ismerkedj meg a termelőkkel!
  • Termelj zöldségeket és törekedj saját előállítású élelmiszerek fogyasztására!
  • Légy tagja közösség által támogatott mezőgazdasági rendszernek!
  • Figyeld a termékek csomagolását: „Genetikailag módosított összetevőt tartalmaz”!
  • Fogyassz minősített biotermékeket!
  • Ne egyél gyorséttermekben!
  • Használd a GMO kisokost, és azokban az üzletekben vásárolj, akik garantálják áruik GMO-mentességét!

 

A Greenpeace GMO Kisokosából megtudhatod, melyik hazai élelmiszeripari szereplők vállalnak génmódosítási-mentességi garanciát termékeikre:

http://www.gmokisokos.hu/

 

Érdekes volt? Hasznosnak találtad?

Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre az oldal tetején lévő zöld dobozban, hogy hétről hétre értesíthessünk az egészséges táplálkozással és környezetbarát életmóddal kapcsolatos információkról, hírekről, eseményekről.

 

1 hozzászólás az alábbi bejegyzéshez: A génmódosított növények beláthatatlan következményei

  1. Németh Mária szerint:

    Ha én kizárólag mint díszt , szeretnék megvásárolni a szines kukoricákból ,azt hol tudom megtenni, és mennyiért?? Kiszáradásuk után lakkal fixálnám hogy megőrizzék a színüket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Read previous post:
Egészség és harmónia

    Egy most megjelent online újságot szeretnék a figyelmedbe ajánlani. A címe: Egészség és Harmónia.

Close