Egyre több helyen hallunk városi permakultúráról, mégis a legtöbben nagy területhez kötik ezt a fogalmat.
Hogy miért? Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy eredetileg így találták ki, másrészt nálunk is az önellátást tervezők ásták bele magukat mélyebben. Kár lenne azonban lemondani róla, csak azért, mert nem egy-két hektár saját földet látunk az ablakból.
A permakultúrának egyrészt van egy teljesen általános vetülete, amit a három alapelv foglal össze:
- A földi bioszféra védelme
- Az emberek védelme
- A javak igazságos elosztása
Ahhoz, hogy valaki a fenti elveket magáénak érezze, és eszerint éljen, még kert sem kell. Számos más módon követheti az alapelveket, lehet környezetvédő, tudatos fogyasztó, hátrányos helyzetűek ügyét támogató ember.
A további 12 pont, amit a permakultúra szellemi atyjai, Bill Mollison és David Holmgren lefektettek, már „kertközelibb”, vagyis a legtöbb alapelvet egy permakultúrás gazdaság kialakítására lehet alkalmazni. Viszont sehol nem mondják, hogy „mindent vagy semmit”, sőt, az egyik elv az, hogy: „használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat”. A végcél pedig az, hogy a lehetőségeinkből kihozzuk a legtöbbet.
A klasszikus permakultúrás kert egy természetet utánzó, de valójában gondosan megtervezett ökológiai rendszer. Itt semmi sem véletlen, mindent úgy terveznek, hogy az elemei védjék, támogassák, táplálják egymást. Az ember is ez elemei közé tartozik, sőt, nemcsak az egyes ember, hanem az emberek közössége, és elég sok közösségszervezési elvet találhat, aki a permakultúrába ássa magát.
A rendszer önfenntartó és önellátó, tehát nem használnak fel kívülről plusz tápanyagot. Sőt, ha minden jól megy, felesleget is termel, ami fedez mindent, amit nem sikerül helyben előállítani. Ha ezt akarod követni, érdemes egy nagy területet megvenni, oda költözni és ott önellátóvá válni a saját paradicsomodban, esetleg az ökofalvak környékén körbenézni – szerencsére egyre több ilyen van.
Vannak, akik nem tehetik ezt meg: vagy lehetőségük nincs rá, vagy hajlandóságuk nincs hozzá. Ahhoz viszont sokaknak van kedvük, hogy a saját portájukon, életmódjukban érvényesítsenek a permakultúrás alapelvekből annyit, amennyit csak lehet.
Például:
- lehet olyan kertjük, amely tele van hasznos növényekkel, állatokkal és nem szorul vegyszerezésre, műtrágyázásra
- ez a kert hasznosíthatja a természet elemeit (esővíz, napsütés, szél) külső, drága erőforrások helyett
- a ház/lakás is része az igazi permakultúrás birtoknak, az itt használt megújuló energiaforrások és az újrahasznosítás rettenetesen fontos
- ha valakinek egy erkélynyi helye van csupán, igazi oázist varázsolhat a városba.
Széles tehát a paletta, mindenki megtalálhatja rajta a maga útját. A magam részéről minden zöldítő igyekezetet nagyon hasznosnak és követendőnek tartok.
Ha szeretnéd kipróbálni magad ezen a területen, akkor jelentkezz az „Önfenntartó biokiskert avagy permakultúra kis helyen” online tanfolyamra, ami kimondottan a hobbikertészeknek és a balkonkertészeknek szól, sok gyakorlati tanáccsal és izgalmas csoportos konzultációval.
Kezdés: 2014. január 27-én!
Jelentkezz itt: http://www.biokiskert.hu/online-tanfolyam
Érdekes volt? Hasznosnak találtad?
Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre az oldal tetején lévő zöld dobozban, hogy hétről hétre értesíthessünk az egészséges táplálkozással és környezetbarát életmóddal kapcsolatos információkról, hírekről, eseményekről.