Vedd a magyart!

 

Magyar termék

Biztosan Te is láttad már egyes termékek csomagolásán az alábbi feliratokat:”magyar termék”, „hazai termék”, vagy „hazai feldolgozású termék”.

Vizsgáljuk most meg, hogy pontosan milyen előnyökkel jár, ha ilyen termékeket vásárolsz!

 
 
 

Ma már könnyen eligazodhatsz a különféle címkék és jelölések között, hiszen 2013. szeptember 1-től hatályba lépett a Vidékfejlesztési Minisztérium magyar termék rendelete.  A gyártók önkéntes alapon feltüntethetik az élelmiszereiken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölést. Büntethetővé válik az, aki jogtalanul használja a magyar termék védjegyet.

 

Felmérések szerint a fogyasztók általában a terméken található jelölések alapján tájékozódnak az áruk származási helyéről.

Azt mondhatjuk, hogy mi magyarok, szívesen fogyasztunk hazánkban gyártott, termelt élelmiszereket, ugyanis a hazai fogyasztók mintegy háromnegyede részesíti előnyben a magyar termékeket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál.

 

Melyiket válasszam?

 

A rendeletben meghatározott három kategória információt ad a fogyasztóknak arról, hogy a termék, vagy annak összetevői kizárólag vagy részben származnak-e Magyarországról, esetleg csak a feldolgozás történt hazánkban.

A rendszerhez való csatlakozás önkéntes, de aki feltünteti áruján a három jelölés egyikét, annak meg kell felelnie a rendeletben szereplő szabályoknak. Régebben is lehetett használni ezen védjegyeket, de egységes szabályozás nem volt, ezt kívánja most megvalósítani ez a rendelet.

 

A logót 7 éve tervezte Bodrogai Ferenc, mely a nemzeti színeket magán hordozva most három változatban jelenik meg a termékeken.

 

Magyar, hazai vagy hazai feldolgozású termék
Magyar, hazai vagy hazai feldolgozású termék

 

A termék eredetét illetően az alábbi három kategóriát határozza meg a rendelet:

 

  • A „magyar termék”megnevezés kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült, alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
  • A „hazai termék” jelölés azon élelmiszereken tüntethető fel, melyek összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
  • A „hazai feldolgozású termék” kategóriába sorolhatók azon élelmiszerek, melyek Magyarországon kerültek feldolgozásra, de többségében import eredetű összetevőket tartalmaznak.

 

Sajnos a védjegy használatát nem minden esetben tudja, vagy akarja finanszírozni a gyártó. A kistermelőknek ugyanis ez évi százezer forintot jelent, míg a 10 milliárdnál nagyobb forgalmú cégek esetében évi két millió forintba kerül a védjegy egyetlen egy termékre.

 

A rendszer valójában akkor hozná meg a kívánt eredményt, ha minden élelmiszeren fel lennének tüntetve ezen kategóriák – így informálva a vásárlót és megkönnyítve a fogyasztói döntést.

 

Érdemes megemlíteni, hogy még a „magyar termék” kategóriában is találhatók olyan összetevők, mint például a só, vagy fűszerek, melyek hazánkban nem bányászhatók, vagy nem termeszthetők. Így ezen alapanyagok még a „magyar termék”-ek esetében is sajnálatos módon külföldről származnak.

 

A legfontosabb az egészségünk, azonban garanciát sajnos nem jelent ezen jelölési rendszer sem.

 

Mi lehet a megoldás?

Nézd át a bioboltok, biopiacok és biogazdaságok listáját, és vásárolj náluk vagy válassz egy bevásárló közösséget, amihez szívesen csatlakoznál, és rendelj tőlük. Kattints ide: >>>

 
 

Érdekes volt? Hasznosnak találtad?

Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre az oldal tetején lévő zöld dobozban, hogy hétről hétre értesíthessünk az egészséges táplálkozással és környezetbarát életmóddal kapcsolatos információkról, hírekről, eseményekről.

 

Szólj hozzá!

2 + = 12