Vegyszer nélküli kiskert dombágyásból

 

Dombágyásos kertművelés

 

Ha csak kevés területünk van ahhoz, hogy megtermeljük családunk zöldségszükségletét, akkor válasszuk a dombágyásos kertművelést. Ráadásul nincs szükség sem műtrágyára, sem permetezőszerre.

 

A dombágyásos kertművelés valójában két eljárás ötvözete: a növények egymásra hatása az egyik, ugyanis a növényvilágban is ismert jelenség a szimpátia és antipátia. A „szimpatizáló” növények ugyanis nemcsak védik egymást, hanem az ízük is finomabb lesz, amellett, hogy vegyszereket sem kell használnunk. Ha ezt ötvözzük egy domb formájú ágyással, feltöltve szerves hulladékkal, komposzttal, akkor gyors termést kapunk nagy mennyiségben. Nincs szükség sem műtrágyára, sem permetezőszerre.

Ha ügyesek vagyunk, akár 20-30 négyzetméternyi területen ezzel a módszerrel, egész családunk éves zöldségfogyasztását megoldhatjuk.

Hátránya, hogy komposzt alapú dombunkkal dolgozni kell, többet, mint a hagyományos termesztésnél.

Alapanyagai: venyige, gally, lomb, érett komposzt. Egy ilyen dombágyás öt-hat évig használható. Fel lehet újítani is a területet, komposzt földdel, érett szerves trágya keverékkel, illetve növelhetjük az élettartamot, ha a belső részhez sok fás részt használunk. A műtrágyát kiiktathatjuk ennél a fajta művelésnél.

Azzal, hogy egészséges termőréteget hozunk létre a talaj felé, a dombágyás alatti földnek mellékes szerep jut.

 

De hogyan is épül fel egy ilyen?

Ássunk egy gödröt, lehetőleg olyan területen, ahol évek óta nem műtrágyáztak, permeteztek. Fontos az észak-déli irány kijelölése, szélárnyékban, mert így a keleti nyugati napsütést kapják a domb oldalán fejlődő növények. A gödör aljára tegyünk felaprított lombos gallyat, zöldség- és virágszárakat. Erre tegyünk gyeptéglát, füves résszel lefelé. Döngöljük meg, az üres részekbe szórjunk földet. Egyenletes korhadó levélréteg következzen, földdel keverve, ezt is takarjuk be földdel, és döngöljük meg. Komposzt réteg következik. Erre tegyünk tőzeget, iszapot. Ennek a tetejére kertünk legjobb földjével elkevert komposzt kerüljön. Döngöljük meg újra, a kívánt formára. A lyukakat töltsük ki földdel, és kőlapokkal rakjuk körbe lépésenként.

Érdemes várni a kiültetéssel, hogy a belső folyamatok beinduljanak, s megkezdődjön a hő fejlesztés.

Teljes testet átmozgató, egészséges testmozgásnak sem utolsó, egy ilyen vegyszermentes komposzttal dúsított domb megépítése.

 

S hogy miért jó ez?

A korhadás miatt a levelek, gallyak, hőt fejlesztenek, s felmelegítik a földet. A napsugarak hatására, a növények gyorsabban nőnek, nagyobb termés várható. A hasznos talajbaktériumok környezete sokkal jobb, mint a hagyományos zöldségágyban. Nincs szükség vegyszerekre, nem kell permetezni sem.

A gallyaknak minimum öt évre van szükségük, hogy teljesen elkorhadjanak, így eddig el van látva a domb fűtőanyaggal. Ha ez elfogy, a domb összeroskad, humuszréteggé alakul.

Ha pedig a kertben cserélgetjük a helyét, gyakorlatilag meggyógyítjuk a földet, hiszen hasznos tápanyagokkal látjuk el. Nem kell évente műtrágyázni, tehát még spórolunk is vele, és okos növénytársítással pedig kiemelkedő mennyiségű, egészséges zöldséget termeszthetünk.

 

Forrás: Biofüzetek: 4. Dombágyásos kertművelés, sorozat szerk Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes

 
Ha egyedül már nem megy, és szeretnél segítséget kérni a kertépítés ben, akkor válaszd a kertguru.hu szolgáltatásait!

 

Érdekes volt? Hasznosnak találtad?

Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre az oldal tetején lévő zöld dobozban, hogy hétről hétre értesíthessünk az egészséges táplálkozással és környezetbarát életmóddal kapcsolatos információkról, hírekről, eseményekről.

 

Szólj hozzá!

34 − = 32